2015. február 23., hétfő

Bomba, pszí és fó... Avagy mik azok az idiómák?

Hivatalos megfogalmazásban az idiómák, olyan összetett, egyben nyelvileg rögzült sematikus szerkezetek, amelyeknek jelentése gyakran nem is következik a szóösszetételből. Hogy mit is jelent ez? Nos nekem igazából semmit, mármint maga a definíció maximum egy enyhe delírium kialakulását segíti elő a fejemben. Laikusként pedig pláne nem vinne közelebb az igazsághoz...

Nem vagyok nyelvész, ezért nem vágnék bele a metonímiák útján való magyarázatba, inkább a saját értelmezésem fonalán haladok - legalább nekem átláthatóbb lesz. Az idióma - az én felfogásomban - egy hangsúlyos jelenségre hívja fel a figyelmet a mondatban. Ebbe beletartoznak a tipikus melléknévi összetételek, vagyis, ha egy autó nagyon SZÉP, nagyon NAGY, nagyon GYORS stb. - ezek az egyszerűbb elemek. Illetve idiómákkal pontosíthatjuk a tevékenységeinket is. Ha megyünk valahová lehet a hangsúly a RENDSZERESSÉGEN illetve azon is, hogy milyen útvonalon INGÁZUNK. De egyes gyakran használatos igékhez és kötőszavakhoz is "ragadtak" ilyen "jelelési jelenségek", ilyen fordul elő a KEDVEL/SZERET és a DE kifejezések esetében is.

Fontos, hogy az idiómákhoz mindig erős mimika társul, amely segíti az adott jelenség kiemelését, megértését. Olyannak, akinek még nincsenek mély ismeretei a jelnyelv területén gyakran túlzónak, akár nevetségesnek is tűnhetnek ezek az arckifejezések, illetve a hozzájuk kapcsolódó jellegzetes hangok. De le kell szögezni, hogy a mozdulatok és a mimika együttese adja ki egy-egy idióma helyes formuláját. Egyes idiómáknak - de nem mindig jellemző - sajátos nevük is van, ilyenek a PSZÍ, a FÓ vagy a BOMBA.

Ezeket a nyelvi sajátosságokat sajnos nem találhatjuk meg a magyar jelnyelvi webfelületeken, nem úgy idegen nyelvű társaik esetében, például az Amerikai jelnyelv (ASL) honlapján. Az azonban itt is igaz, hogy a magyar jelnyelv elsajátításában ez sajnos nem segít minket..